Elkezdek recepteket posztolni, leginkább azért, mert a konyhában szinte mindig improvizálok, így aztán el is felejtem őket, pedig van köztük, amit szívesen megcsinálnék újra.
Ezt a halványan paellaszerű fogást pár napja rögtönöztem, miután kiderült, hogy a Globalizált Világ Hősszerelmesei (Lili - Moszkva + Áron - New York) mellett további 4 felnőtt és 4 gyerek jön vendégségbe a 2 + 2-es csapatunkhoz. A cucc igen bonyolultnak tűnik, de húsz perc aktív munkával összedobható, úgy, hogy a szakács közben iszogat és beszélget a vendégekkel. Nekem a sáskahad érkezésének hírére annyi időm maradt, hogy hazafelé menet beugorjak egy Corába, szinte minden hozzávaló onnan származik, kivéve a fűszereket.
Hozzávalók:
az alapléhez - pontyfej, pontygerinc, fokhagyma, hagyma, só
a szilárd részéhez - mustármag, feketehagymamag, szardellafilé, friss kurkumagyökér, fokhagyma, hagyma, paella fűszerkeverék, halszósz, kókusztej, fagyasztott tenger gyümölcsei, sárga tőkehal, zöldkagyló.
Először is feltettem az alaplevet, ami egy pontyfejből és a lefilézett gerincből állt, úgy 2 liter vízben, pár gerezd fokhagymával és egy fej durva kockára vágott vöröshagymával, no meg kevés sóval. Ezt vadul kell forralni, a legnagyobb lángon, amíg előkészítjük a többi
hozzávalót, és feltesszük a paellát. A vad forralás egyfelől látványos operettfőzésre ad
alkalmat, másfelől segít abban, hogy a fej csontos-porcos részeiből az ízek mellett
kioldódjon némi enyv. Harcsafejjel talán még jobb, de most csak pontyot találtam. A
harcsafej azért is élvezetesebb, mert a lé leöntése után a szakács lemarcangolhatja magának a pofahúst, ami a hal messze legfinomabb része, különlegesen homogén, selymes szerkezetű, teljesen szálkátlan, hófehér álomdarab. Igazából mindig odaadom a gyerekeknek, úgy kell harcolni egy cafatért.
(Érdemes kipróbálni, hogy az ember lemetéli a pofahúst a nyers harcsafejről, megszórja durva tengeri sóval, rövid időre bepácolja kevés víz, citromlé, pár csepp szójaszósz, kicsivel több csepp teriyaki szósz, néhány szétszaggatott friss korianderlevél, és kevés barnacukor keverékébe, aztán kisüti kevés olajon.)
Ha a paellába friss tengeri halat vagy rákot tesz az ember, ezeknek a feje-farka-csontja-páncélja is mehet az alaplébe, csak javítanak a helyzeten.
Most jön a veleje.
A kis félmaréknyi mustármagot és az ugyanannyi, vagy picit több feketehagyma-magot addig pirítottam egy kis vasserpenyőben, míg a mustármag pattogni nem kezdett, majd megőröltem őket az új fűszerdarálóban. Utána a mixerben összepürésítettem öt-hat gerezd fokhagymát, egy kis fej hagymát (ha lett volna salottám, azt teszek bele, de nem volt), jelentősebb adag szardellafilét az olajával együtt, egy meghámozott kurkumagyökeret, egy lendületes löket extraszűz olivaolajat és háromszor annyi thai halszószt. Belezúdítottam a friss pirított fűszerőrleményt és azzal is összekutyultam. A legnagyobb lábosomban olivaolajat tüzesítettem, belekanalaztam a sűrű gezemicét, pár percig pirítottam, aztán beleöntöttem a négy bögre jázmin rizst, jól összekevertem és együtt is pirítottam kicsit. Amikor kitüzesedett a helyzet, hozzáöntöttem két kis kókusztejkonzervet (aránylag kevés kell bele, mert ezt az ételt nem a kókusztej dominálja) és hozzákevertem egy zacskó paella fűszerkeveréket. Ehhez a mennyiséghez elvileg több kéne, ha paellát főznénk, de mi nem azt főzünk. Most jött bele a kiolvasztott tenger gyümölcsei keverék, aztán óvatosan hozzámerőkanalaztam az alaplét, beledöfködtem a rizsbe egy tucat zöldkagylót, és békén hagytam. A tőkehal törékeny, így a filéből vágott darabokat félidőben raktam bele.
Akkor van kész, ha a rizs puha, a szaftja pedig kevesebb egy rizottóénál, de több egy napközis bácskai rizseshúsénál. Érdemes citromszeleteket tálalni mellé.
Azért pont fagyasztott tenger gyümölcseit és friss sárga tőkehalat használtam, mert éppen ezek voltak a boltban. Ideális esetben persze kizárólag friss tengeri állatokat használjunk, a többféle hal mellett garnélát, polipot, tintahalat és kagylókat, de ideális eset ritkán van. Ha van annyi pénzed, hogy a fagyasztott mellett egyféle friss tengeri állatot azért vegyél hozzá, akkor az aranydurbincsot javaslom. Ez a nevének megfelelően feltűnően ezüstszínű hal, lapított tojásformája és jellegzetesen magas homloka van. Azért érdemes rá szavazni, mert a feje és a gerince különösen finom ízt ad az alaplének, a húsa meg jól klappol a rizses szekcióba és a versenytársaihoz képest nem is olyan drága, egy kiló olyan 2700-3200 forint, árustól függően. A lényeg a rizs és a vízi állatok arányának eltalálása. A négy bögre rizzsel (ez amúgy hatalmas adag) pont arányos volt a durván másfél kiló tengeri lény.
Zuhanyoznál Horváth Csabával? Bejön a Rogán Tóni?
Sünpina és lábatlan szexasszony az indexes tárgyalóasztalon (18+)
Hogyan rúgta agyon de Jong Xabi Alonsót? (A vébédöntő mikroblogokon)
Schmitt elnök igazi arca az online népművészet tükrében (folyamatosan updatelve!)
Ha akarsz kotló baglyot látni Budapest közepén
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
