Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 évesA belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Másodszor csináltam herkentyűburgert, ezúttal az Imola születésnapjára, az egyes számú recept tojás nélküli, kicsit módosított verzióját.
Életemben először elmentem Péter Anna kedvencéhez, Gál henteshez a Nagycsarnokban, és szó mi szó, a tetovált bloghentes hamar levett a lábamról. Gyönyörű húsai vannak, remekül néz ki annak ellenére, hogy mintha nonfiguratív tetoválásai lettek volna, viccesen beszél, és úgy tűnt, hogy jó tanácsokat ad.
Sorbanállás közben kiszúrtam, hogy az üvegpult elejébe ki van téve egy aznap estére szóló Suicidal Tendencies-jegy. Aztán kiderült, hogy nem csak én vettem észre. Egyszer csak odafordult hozzám a sorban mögöttem álló, elegáns néni.
- Olyan rokonszenves ez a fiatalember. Maga szerint problémái vannak?
Egy pillanatig értetlenül néztem.
- Ja, az csak egy koncertjegy. Metálosok. (Szerencsére nem állt ott Uj Péter, hogy azt mondja, "crossover trash") A kedélyével a jelek szerint nincsen semmi baj.
- Ó köszönöm, igazán megnyugtatott.
A herkentyűburgerhez ezután vettem egy fél kiló darált disznóhúst. Az alagsori tengeri halasnál meg egy feketetőkehal-filét, húsz deka elég dagadt friss garnélafarkat (jobb lett volna egész) és húsz deka bébipolipot. (A fekete tőkehal a legjobb ár/zamat arányú tengeri halak között van a makrélával és a szardíniával együtt).
A garnélakoncentrátumhoz leszedtem a farkaktól a héjakat-lábakat (ha egész rákom lett volna, a fej sokkal több ízt eresztett volna bele) és jól kisütöttem kevés olivaolajban, majd felöntöttem sörrel és kis tűznél besürítettem.
A tőkehalfilét és a bébipolipokat felvágtam kis darabokra, serpenyőben olívaolajon fokhagymát világosra pirítottam, beleöntöttem a halat, pár percig finoman kavargattam, aztán jött hozzá a polip, amivel még két perig pirítottam.
Egy mély üvegtálba morzsoltam a disznóhúst, megsóztam, ráőröltem vegyes borsot, aztán jött a langyos hült hal-polip-mix, a garnélakoncentrátum, egy kis fej hagymából és két gerezd fokhagymából géppel zúzott, pár kanálnyi püré és némi halszósz. Összegyúrtam nagyjából, aztán a legvégén kevertem hozzá a három darabra vágott, ekkor még nyers garnélafarkakat.
Most nem serpenyőben, hanem kint a kerti tűzhelyen, rácson sütöttem meg. Bioszempontból gondolom halálos bűn, de otthoni dizájnerburgerezéshez annál alkalmasabb plusz rohadt finom a félkész, sütőben pár perc alatt befejezhető császárzsömle, ebben falták fel uborkával, paradicsommal és lila hagymával.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.