Miből gondolod, hogy unodrodna vagy félne a fenti fotótól?

Félne, undorodna a képen látható fegyvertől? Kétlem.

A hímivarszerv látványával viszont nyilván naponta többször is találkozik, alsóneműben és anélkül is (hacsak valaki külön nem pisilteti, miközben ő elfordítja a fejét. Van erről infód?), és gondolom ennyi év alatt már hozzászokott.

Nah szóval ebbe most nem trafáltál bele. A kutya édes, de a magatartás problémájával menj edzőtáborba vele, szokott használni.

Válasz erre
Lord_Cica 2009.07.30. 11:00:52
Ha azt vesszük, hogy a bernáthegyinek is és a csivavának is ugyanúgy a farkas a közös őse, akkor tulajdonképpen minden kutya keverék:)

@_benito: Úgy van, és a paneltartás jobb, mint a kidobott, beteg, szomorú, csontsovány kóbor kutya.

A tanulság annyi, hogy nem árt utánnaolvasni, nézni, hogy milyen kutyát vállal be az ember és hova. A magyarizmus miatt kár magyar kutyákat tartani. Mindegyik munkakutya, és kevéssé túltenyésztett, tehát még buzog bennük a munkakedv. Én ezért szeretem a magyar kutyákat, de ez nem mindenkinek megfelelő. Érdemes ezen elgondolkodni.

@Doktor Toka: HAHAHAHA hát neked se volt sose magyar pásztorkutyád... naív :)

Mindenesetre, remélem hogy Szily időnként beszámol majd, hogyan állnak éppen a dolgok, azt már előre látom hogy jókat fogunk röhögni azon, ahogy szopatja őket a mudi:)

Hát a pumit meg senki sem védi meg? Nekünk egy négyévesen beszerzett, a kennelben harmadik kan volt. Kevés nevelést kívánt, jó természetű volt, de persze embernek gondolta magát. Városi lakásban jól elvolt napi két sétával, de életelemében a börzsönyi telken volt ahol el-elcsatangolt vaddisznót hajtani.

Apró gyerekkoromban nagyapa borjúnyi komondorját használtam délutáni alváshoz ágynak, amit az angyali türelemmel viselt. A betolakodókat sem harapta meg, csak első lábait a vállukra tette és az arcukba bámult.

De az intelligens kutya mind önfejű és nevelést igényel. Itt Ausztráliában a magyar kutya beltenyésztett lévén középschnauzerünk van: tiszta pumi.

@VIKUNYA: Ahogy mondod.... így van. Próbáltam szép szóval, nyakrázással, legyintéssel, seggreütéssel... semmi. Amikor kapott egy-két komolyabbat, először meglepődött, másodszor harapott. Utána persze jól megvertem, de attól csak idegesebb lett. Annyira eszetlen (terrier-vér), hogy egyedül nekimegy egy komondornak. Egyszer egy dognak ment neki vérkomolyan, szerencsére az egy hihetetlen békés, nyugodt állat volt, aki csak lefogta földre pár mp-ig, és nem nyírta ki azonnal.
Szóval ez egy kan volt, és abból is a legeszetlenebb fajta. Pech :(

hát, ezen én is beszartam! épp' itt fekszik mellettem Bogi, a 3 hónapos mudilány, ránézek és elolvadok... de azért tartok tőle, hogy szegény Szily nem nagyon nevelte, hogy így maradt a Puma. Ezekhez kemény kéz kell, igazi magyar parasztkéz:) de tényleg. De egyébként a Bogi is ugat, egyre nagyobb a hangja, felesel, de már most nevelni kell, és minden rendben lesz. Meg agilitizni heti 3x, és akkor szépen lefárad és nevelődik is!

@_benito:

azért ezt az elhízott kutyás dolgot cáfolnám. nem mind1, hogy annyit mozog a kutya amennyit a séta alatt engeded vagy annyit amennyit jól esik neki magától szabadon.A gazdi nélküli idő meg még intenzívebb mint amikor itthon vagyunk a szomszéd elmondása szerint mire kiérünk az utcából a kutya őrmesterré válik, és peckesen védi a birtokot.Ha meg itthon vagyunk és nincs játék akkor meg hortyog.

Nem mondom, hogy egy lakásban nem lehet kutyát tartani, inkább csak azt, hogy a tapasztalat azt mutatja, hogy a gazdiknak ritkán van minden nap 3-4 órája, hogy rendesen kimozgassa a kutyát.
Ezzel nem azt akartam mondani, hogy azoknak a kutyusoknak rossz, csak azt, hogy ha a kutyák választhatnának a kertet választanák:)

@nikkel: szabadban tényleg jobb lett volna, mi elkövettük a hibát, hogy lakásba hoztuk.... a párom erőszakoskodott, hogy kell neki, aztán persze nekem kellett éjjel 1kor levinni általában :(
Mindegy, sok szempontból persze szerettük, mert nagyon okos, jó fej is tudott lenni... de hogy nem lakásba való, és nem emberek közé, az 1000%.

A Puma által produkált tünetek egyszerűen azzal magyaráthatók, hogy pásztorkutya. Mielőtt hazavitted volna, esetleg érdemes lett volna utánanézni, várhatóan hogyan viselkedik.
Sajnos ezt a kutyát nem is nagyon tudod átnevelni, egyszerűen alkalmatlan rá: így kell elfogadnod, ahogy van, továbbra is megkapkodja majd a kedves vendégeidet, a legkisebb neszezésre ugat, öregasszonyt leszedi a bicikliről. De pont ezért kell szeretni.

@FlyByWire: Figyelj, hegyikecske, már ne haragudj, de az eszetlen te vagy!
Ha egy ilyen intelligens fajta (de bármilyen fajta) kutyát veréssel akarsz "idomítani", akkor hiányzik nálad valami! Sem gyerek, sem kutya esetében NEM,ismétlem NEM vezet eredményre a verés. Ez csak a te tehetetlenségedet és agressziódat jelzi, a haragodat, mert nem bírsz a kutyával.

@Idet: @B.B/alias B.B: @scsaba1:
Tény és való, hogy nagyon nehéz eset. Rendkívül önfejű fajta. Több kutyám is volt már, de ez mindet übereli. Tulajdonképpen vaddisznó hajtásra tenyésztették ki őket. A szomszédhoz néha át is szoktam küldeni patkányvadászatra. Ami mozog arra mindenre ráveti magát. Ezekkel a kutyákkal egy baj van, hogy fogyó eszközök. Egyszerűen nincs bennük semmi félelemérzet. A nagyobb kuytákat kifejezetten szeretik megtámadni, persze sajnos általában ők maradnak alul. Tervek szerint vaddisznót is fogunk vele hajtani, de ahhoz még kicsi. Imádnak fürödni, szeretik a gyerekeket.... Mindent összevetve jó kutyák. Youtubon nagyon kemény videók vannak a fajtáról.

No!
mindhárom rokon - a puli, a pumi és a midi - ún. "beszélő kutya", azaz alaptulajdonsága, hogy rendkívül ugatós. Ezek pásztor-kutyák, terelésre és jelzésre tenyésztették ki, és erre is tartották őket.
Városban bizonyára nem érzik jól magukat, mert igen nagy a mozgásigényük.
Nekünk két pumink van - anya és lánya -, az egyik már elmúlt 12, a másik 10 éves, ez kutyában már öreg, de bizony még mosz is ugatnak, ahogy a torkukon kifér.
ha rájuk szól az ember - határozottan, keményen -, elhallgatnak. A pásztorkutyákat egyszerre kell keményen és szeretettel tartani, nevelni, amit nem szabad nekik, azt nagyon nem szabad, de naponta legalább egyszer közvetlen test-kontaktusba kell kerülni velük, játszani velük, simogatni is kell őket.
Mindezen túl, nagyon határozottan védők is, nem szeretnék rossz szándékkal belépni olyan házba, melyet pumi őriz. (Kis testük ellenére rendkívül erős a harapásuk, és adott helyzetben nem félnek használni a fogaikat. Az anyakutyánk egyik kölke egy kisgyerek védelmében agyonmaratta magát egy pitbullal. Kiállt ellene a gyerek védelmében, míg a felnőttek oda nem értek, csak a puminak akkor már késő volt. A gyerek így úszta meg a támadást.)
Azt pedig ösztönösen érzik, hogy ki a "jó ember", és ki nem az. (Nem tudom, hogy csinálják, de 12 év alatt még egyszer sem tévedtek.)
Szinte mindenre betaníthatók, kivéve az ugatás elhagyását. De hát végtére is: kutyák...

Csak azért, hogy ne csak 8 hónapos kutyával rendelkezők szóljanak hozzá, jelentkeznék mint egy 4 hónapos komondor boldog tulaja.
6 hetes volt amikor elhoztuk és már az első éjszakát csendben végigaludta. Apróbb rágcsálásokon kívül nem sok gond volt vele, bár seprűt újat kellett venni, de más gond nincs vele. A 2 és 4 éves gyerekekkel és a macskával aránylag finoman játszik, pedig még a tűhegyes kölyök fogai vannak.
Van egy ismerősöm, aki tanyán él egy erdő közepén és ő szokta mesélni, hogy a két komondorja mindenkit beenged (nincs kerítés), viszont ki senki sem mehet. Mentek már arra haza, hogy egy komplett turistacsoport álldogált a házuk előtt. De nem tépték szét őket, csak minden irányba elállták az útjukat.
Kuvaszuk pedig apósoméknak van, már a második és soha sem volt vele semmi gond. Pedig főleg a kuvasszal szemben elég nagy az előítélet. 3 éves és még csak a gondolata sem merült fel benne, hogy pl. az unokákban kárt tegyen vagy fellökje őket. Néha leviszem a Vérmezőre sétálni és a többi kutyával is teljesen normálisan viselkedik, játszik, futkározik és ha hívom visszajön (pedig elég ritkán találkozunk).
Szóval nekem a cikkben leírtak egyáltalán nem jellemzőek a két fentebb említett fajtára. Bár tudom, hogy ez is mint minden, szubjektív.
A Winkler könyvében leírtak (ha már valahol egy csapat) szerintem közelebb állnak a valósághoz.
A fajták ismertségéről azt is érdemes tudni, hogy pl. Kanadában vagy Argentínában jelenleg több komondor él mint Magyarországon. Ugyanis zord körülmények közé, medve, farkas és puma ellen tökéletesek.

4 szabaly hogy betartod:

1: ajton , kapun a falkavezer lep at eloszor. ha megprobal engedelyed nelkul ki vagy bemenni, elkapod a grabancat es orditva visszaparancsolod.

2: a zsakmanybol eloszor a falkavezer eszik. etetesnel tehat tegy ugy, mintha te is ennel a kajajabol. ha kozelit, grabanc, orditas, hajintas.

3: a falkavezer nem a falka aprajahoz megy eloszor mikor hazaer, hanem leheveredik az arnyekba es magahoz szolitja a falka tagjait.
ha hazaersz tehat, ne is vedd eszre, eloszor koszonj a csaladnak, aztan 5-10 perc mulva hivd oda a kutyat.

4: tamadasrol vagy menekulesrol a falkavezer dont. ha engedelyed nelkul tamad/menekul, akkor grabanc, orditas, hajintas.

eleg egyszeru szabalyok, ha betartod oket a kutya is boldog lesz, mert helyere kerul a falkaban, nem neki kell aggodnia, tudja h te vagy a falkavezer, te majd megoldod. felnez majd rad es megprobal szotfogadni.

@873ujr3rk: Szerintem nem ilyen egyszerű a dolog. Nálun például semmi gond nincs a rnagsorra, pedig egy boxer (igaz, szuka) tulajdonosai vagyunk, és mindig ő megy be először az ajtón, állandóan babusgatjuk, az ölünkbe ül, stb. Egyszerűen csak vannak dolgok, amiket következetesen nem engedünk meg neki, és amit modnunk, azt meg kell csinálnia. A kutya annál intelligensebb, mintsemhogy ilyen betanult dolgokkal át lehessen vágni.

@Idet: nagyon okosnak teccik lenni, csak nem teccett ott lenni... meg nyilván gyereked sincs.
Sokat elmond, hogy egy platformra hozod a kutyákkal....

@dongó: nekünk is volt kuvaszunk. rendkívül nyugodt vérmérsékletű kutya volt. sokan azt mondják, h a kuvasz buta. ez nem igaz. sajnos azonban az emlődaganatot nem tudta leküzdeni (pedig 2 műtéten is átesett), így 9 éves korában elpusztult. Sajnos.

@kutty: az tény, hogy a kutyák tudják, érzik, hogy ki a jó ember :)
Ahogy egyébként a csecsemők se véletlenül gügyögnek az egyik emberre, és sírnak a másiktól....

6lab

nem 1etlen udvozito megoldasnak gondolom, hanem 1 mukodo betarthato keretrendszernek tartom.

nem, nem intelligensebb. nem atvagva lesz ezektol, egyszeruen megteremted neki a falkakornyezetet es a helyere rakod. nyilvan kiragadhato egy falka viselkedesebol mas szamu mas pelda ami hasonlokepp eredmenyre vezet, esetleg nincs is ra szukseg. azonban azt tagadni, hogy a kutya jellemzoen falkatagkent viselkedik es falkanak tekinti a gazdajat es csaladtagjait meresz dolog lenne.

@Slanger: a jagdterrier valóban a legeszetlenebb kutya kb. az összes közül. Az agresszióhoz mérhetetlen butaság párosul :) tudom, mert volt anno szüleimnél egy aranyos, kedves, keverék szuka, akihoz csak a jagdterrier tudott bemászni, ezért mindig attól voltak kölykei. Egyetlen kivétellel az összes kölyök ostoba lett.... :/

Abban szerntem megegyezhetünk, hogy mindenki elfogult a saját kutyafajtájával szemben, na meg hogy fajtán belül is van ilyen, meg olyan kutya, nem kell általánosítani.

@VIKUNYA: így van, ha családom lesz, szerintem ilyen retriever/bobtail vonalban lehet majd gondolkodni :)

@873ujr3rk: Persze, egyetértek. Csak szerintem amiket leírtál, nem vehetők kézpénznek. Az átvágást meg úgy értettem, hogy a fejünkre tud nőni a kutya attól még simán, ha mi megyünk be előtte az ajtón. De abban igazad van, hogy inkább ezek a dolgok, mint a semmi.

Hm...

A posztíró és minden kedves érdeklődő és muditartó figyelmébe ajánlom a szeptemberben megrendezésre kerülő Mudi Viadalt, ahol négy sportágban mérik össze a tudásukat a mudik: www.mudi-viadal.atw.hu/

A kedvenc mudis oldalam: kreativkucko.extra.hu

Ha a poszt a mudiról szól, az utolsó bekezdésben miért pumit emlegetnek?

Alig várom, hogy kertes házba költözzünk, a gyerekek mellé simán be merek vállalni egy komondort és egy mudit. Mindkettő családcentrikus, jól kiegészítik egymást. Csak hát nem szabad spórolni az energiákkal, mert akkor a fejedre nőhetnek. De ez benne van a pakliban.

Na és az megvan, hogy a kutya is lehet depressziós? divany.hu/Csalad/depresszios-a-kutyam
Valamint Csipesz kutya naplója? divany.hu/Csalad/csipesz-a-dunaban-es-a-platanban
Ajánlom a tisztelt nagyérdemű figyelmébe!

@FlyByWire: Úgy van, sokat elmond. Mindkét lénynek szeretetre és empátiára van szüksége, nem verekedős, idegbajos felnőttekre. Nem értékítélet volt, hanem párhuzam, ha teccik érteni. És teccik gyerekemnek lenni.

@FlyByWire: azért nem nevezném buntának, inkább nehezen kezelhetőnek.

így néz ki: s3.amazonaws.com/data.tumblr.com/oFqK40DX6or4o217jGYYiNY9o1_1280.jpg?AWSAccessKeyId=0RYTHV9YYQ4W5Q3HQMG2&Expires=1249035399&Signature=MTwil1sK5EiniBwhKoFCVzWpm4Q%3D

Már bocsánat a kuvasz egy rohadt harapós dög és mind kivétel nélkül!A modern harci kutyák sehol sincsenek hozzá képest és tudják ezt azok a régi juhászok is akik anno a pusztában avval szórakoztak, hogy széttépetik velük a haragosukat.Mert a mai harci kutyák rendszerint szájzárat kapnak egy öles harapás után - belehalni a harapás mélysége miatt lehet, míg a kuvasz frankón cafatokra tépi az ellent. Gyereket soha semmilyen körülmények között nem hagynék vele egyedül - kertben játszani, függetlenül a gyerek korától.
A Puli, Pumi, Mudi kör megbízhatatlan, ugatós, szökős. Mindenfajta kerítésen kiszökik, a 2 méteres betonfalat ajánlom tartásukhoz. Egyébként kedves hancúrozható kutyák, de városba nem ajánlott. Kilóméterhiányosak és állandóan futnának. A Puli bokára harap tereléskor - birkánakis, a Mudi és Pumi térd környékére. Ebből a csapatból a Pumi az amelyik legjobban nevelhető és a legjobban tud a családhoz idomulni.

A nagyithalló meg az interekció mennyire freudiak?

Sürgősen neveld meg a kutyádat (amíg fiatal, addig könnyen megy). Az egészségébe, de akár az életébe is kerülhet, ha nem fogad szót neked. Például nem minden ember annyira kutyabarát, hogy tétlenül nézze, amint egy kutya meg próbálja megharapni (mert a terelése laikus szemmel harapási kísérletnek tűnik). Jogos önvédelemből valaki belerúg ilyenkor egy nagyot és őrá fogsz haragudni, pedig Te vagy a hibás, ha nem neveled, csak eteted.

Egyébként puli, pumi, mudi, kuvasz, komondor nem való kutyához nem értő ember kezébe, mert neveletlenül a fejedre nő és folyamatos botrányok, családi veszekedések forrása lesz (kevésbé toleráns családtagok, szomszédok, stb). Egy agyondédelgetésből kifolyólag elpofátlanodott kutya a szomszédok feljelentésein túl akár még válóok is lehet.

De ha fiatalkorában nem hagyod, hogy elpofátlanodjon és következetesen leállítod minden ilyen próbálkozását, akkor a hátralévő 15-20 évere lesz egy igaz jó barátod, akivel együtt élni nem stressz, hanem éppenhogy lazítás.

Kedves Posztíró!

Nekem egy csodálatos, fekete pulikutyám van, a szülei a mai napig aktív munkakutyák, a salföldi mintagazdaságban terelik a nyájat. Az én pulim hangját csak szökőévente egyszer halljuk, kivéve, ha motoros postás érkezik az utcába, mert akkor ágyugolyóra kapaszkodott Dugovics Tituszként csapódik a kapuba a minél félelmetesebb dübörgő hatás elérése érdekében.

Fantasztikus társ, önfeláldozó gyermekvédelmező, de a szőrét nem szabad elhanyagolni. Ja, és senki ne fújjon az orrára, mert tőből kiharapja az arcodat. /erre figyelni kell...

@FlyByWire: Ó, szóval a család még csak a tervezési stádiumban van! De azt már most nagyon jól el teccik tudni dönteni, kinek nincs gyereke, vagy hogy ki mit nem csinál jól e téren. Gratula! Príma, objektív hozzáállás az élethez!

Nekem is csak az lenne a véleményem, hogy Szily kapásból állít nagy marhaságokat. Ezek a kutyafajták évszázadokon keresztül tökéletesen nemesedtek ahhoz a feladathoz, amit nekik el kellett végezni. Az, hogy most a metropoliszban nem tud mit kezdeni, az nem az ő baja, hanem azé, aki erre kényszeríti. Megjegyzem, nem kell ahhoz neurotikus kutyának lenni, hogy a fővárosban idegbetegséget kapjon az ember!

Aki a választott kutyafajtának az alaptulajdonságaival sincs tisztában, az inkább egyáltalán ne tartson kutyát, mert csak csalódni fog. A leírtak alapján esélyes, hogy Puma még az idén a vidéki rokonokhoz lesz lepasszolva - és rendes vagyok, amiért feltételezem, hogy nem menhelyen végzi.

Arwen, neked kutyad meg csak rajzolva volt, igaz? :) Esetleg egy kis felkapkodhatos csivava boldog tulajdonosat tisztelhetjuk benned? :)

Arwen197 2009.07.30. 12:18:45
Hát, Arven, szerintem Te a Blikkből szerezted a kinológiai ismeretedet, mert ennyi hülyeséget máshol nemigen lehet olvasni.
kivétel persze ezen kommented, mert ez se piskóta.

tök jók azok a tanácsok, amik a kutya neveléséről olvashatók.

én most a kísérlet kedvéért az ÜL! parancsra akarom megtanítani a kommeremet.

mivel a csapkodom/lenyomom a hátsóját nem igazán vált be, gondoltam, jutalmazom.

ámde, az én zabagép kutyám


mostantól, ha azt mondom, hogy ül, akkor a kaja jut az eszébe, és szagolja a kezeimet.

a másik a szőlő. szaggatta, ette. gondoltam, odahúzom, egyenként beleverem a szőlőszemekbe az orrát, és azt mondom: fujj!

de ebből az jött le neki, hogy szégyellje magát, amiért meghagyta...

és igen, az enyém nagyon önfejű, de ki mondta, hogy a kutyák, akár fajtán belül is, nem rendelkeznek akár teljesen más személyiséggel.

az én kutyám pont olyan, mint én, csak sokkal bátrabb :D

@Za-firka: az, hogy valaki kutyás cikket ír és bakizik benne, szerintem bocsánatos bűn. ellenben, ha egy kutyás (illető) ír (kutyás) cikket és elköveti ugyanezt a hibát, az gáz. szily tudtommal nem kutyás újságíró (ettől még lehet az élet császára ő is), szóval felesleges így kiakadni azon, hogy hány mago...bocsánat magyar kutyafajta van.

ne osszátok ki szegény Arwent, lehet, hogy valami vidéki ismerősnél látott ilyen kutyákat.

Én is hallottam már olyanról, aki csak bakanccsal nevelte a kuvaxát, aztán csodálkozott, hogy megtámadta a családot. Akkor meg ki az erdőbe, és durr!

Fater sem az a liberális kutyanevelő, de szeretettel is bánik az ebjeivel, így a kuvaxa halál békés.

Gildor Inglorion · gildorblog.blogspot.com 2009.07.30. 12:54:53

A komondor tanítása nagyon kellemes cselendzs.
Itt olvashatsz erről:
www.komondoragyar.hu/index.html

Nekünk 12 évig volt két mudink egymás mellett. A kisebb volt a jelzőkutya. Mi is tudtuk az ugatásukról, hogy ki megy az utcán, mindenkit máshogy ugattak meg. Az autónk hangját már az utca végéről felismerték és jeleztek.
A mieink egyátalán nem voltak idegbetegek, kezelhetetlenek (kertes ház, vidék).
Ha jött valaki hozzánk, csak akkor engedték be, ha mi is ott voltunk, utána nem volt semmi probléma.
@szily:
Sétáltasd sokat, ha van lehetőséged, vidd ki egy mezőre és engedd el. Egész jól elszórakoztatja magát, de fél szemével Téged figyel, hogy ne kerüljön túl messzire.
Amúgy a mi kutyáink is a csengőre, postásra aktiválódtak.
Személy szerint csak ajánlani tudom a fajtát mindenkinek. Csak egy kert kell hozzá.

Gildor Inglorion · gildorblog.blogspot.com 2009.07.30. 12:58:50
Azért osszuk, mert rossz volt az antréja, azt írta hogy a kuvasz mind harapós dög, kivétel nélkül.
Ez olyan, mintha azt írnánk, hogy a cigány az mind munkakerülő tolvaj, kivétel nélkül.
És ugye, ott van például Bangó Margit, na, hát az nem jár betörni:)

Hogy mennyire beszélhetünk ősi magyar kutyafajtákról, azt pont most tárgyaljuk a régészblogon:

sirasok.blog.hu/2009/07/30/az_osi_magyar_kutyafajtak_legendaja

A kutya olyan mint a gazdája, a gazda meg olyan mint a kutyaja - tehát neurotikus :)
Ezek a kutyak meg azert voltak olyanok amilyenek hogy mindenki elkerülje őket, nem voltak ölebek soha, a pásztoroktól gyakran csak egy oldalbarugást kaptak...aki a nyáj közelébe ment az már gyanus volt, ferde szemmel is nezte az eb.
Egyik haveromnak volt 2 kutyája: egy puli, egy mudi - keretes házban.
A puli öregebb volt, a mudi odakerült 2 évig normálisabb volt a viszony, utána mudi kifejlődött, puli majdnem meghalt párszor (kesőbb a házából se mert kimenni ha mudi jelen volt - később azutan se, hogy megszökött...).
Apaméknak komondoruk volt, masik ismerösömnek kuvasz (bobby:>).
A komondor megette a csirkeket, de csak a szomszedba, hamis lett, elvittek, visszajött (lánccal+házzal :>) - igy inkább messzi tanyára vitték. A kuvasz öreg lett és kiszámíthatatlan, ezért láncra került szegény, azóta már elment...
Dehát mi itt a baj? :)
Tojást tülönk nem loptak, a kuvasznal se törtek be, a mudi is mindig jelzett, amire volt arra jó volt és azért lehetett velük játtszani is :)

@B.B/alias B.B: köci :) valami ilyent keresek, mert nem buta, sőt, tök okos, csak nem tudom, mivel lehet motiválni.

Gildor Inglorion · gildorblog.blogspot.com 2009.07.30. 13:07:18
Motiválni borzasztóan nehéz, mert amit csinálnia kell, azt magátol tudja, azt hordja a génjeiben, és eleinte nem érti, hogy miért akarsz neki bármit is megtanítani, hiszen tudja hogy neki erre nincsen szüksége.
Mivel teljesen másképpen gondolkodik, int bármelyik másik fajta, ezért az általános kutyanevelési és kutyakiképzési szabályok nem biiztos, hogy eredményesek. Ráadásul későn érő fajta, tehát tudja hogy avn ideje mindent megtanulni, nem kapkodja el.
Amennyiben a lakóhelyed közelében van olyan kutyaiskola, ahol VALÓBAN értenek a komondorhoz, akkor ajánlom hogy látogass el oda, és néhány foglalkozáson vegyél részt, egy engedelmességi alapképzés nem árt neki.

@B.B/alias B.B: állítólag van olyan. az egyetlen kutya, amivel viszonylag megvan, a szomszédé (ali: ha el akarod képzelni, pont olyan, mint a napirajzban szultán) is odajár.
jó lenne, ha megtanulná az ebem, hogy nem úgy ismerkedik más kutyákkal, hogy rájuk ugrik...

Személyesen ismerem a fent említett kutyát, és csak pusztán azért nem írom le, hogy milyen (mondjuk azért sem mert senkit sem érdekel a véleményem) mert a Laci azt mondta az utolsó találkozásunkkor, hogy nem olvassa a kommenteket. Így értelmetlen...

@tóbiás: de mi olvassuk, úgyhogy a kedvünkért leírhatnád...

Mudi adalék még, hogy nagyon szeretnek vadászni. A 6-7 éves szukánk rendszeresen elmegy nyulászni (hiába üvöltözik utána az ember, hogy melóóóó vaaaan!!!), nem egyszer fog is nyulat. A legdurvább viszont, hogy nemrég lefogott egy őzbakot!!! (Nem hinném el, ha nem apám meséli.) Addig űzte, amíg kifullasztotta, leteperte és mire apám odaért, már tépte a kutya a szőrt az őz a nyakáról. Szerencsére sikerült élve kimenteni az őzet a kis istenátka karmai közül.
És fáradhatatlan. Egész nap fut az állatok után, nyulászik, rohan a kocsi mellett és NEM, nem fárad el.

@Slanger: Anyósomék öreg kuvasza már nagyon öreg és beteg volt(kb. 14 éves). Egyik vasárnap meglátogattuk őket és Bogi kint feküdt a kertben. Amikor meghallotta a hangunkat, nagy farokcsóva, de már felkelni nem tudott. Nagy simizés, örvendezés. Megebédeltünk és újból kimentünk hozzá, de már nem élt.
A fiatal kuvaszuk együtt nőtt fel a gyerekekkel (most 3 éves). Kamasz korában néha előfordult, hogy véletlenül feldöntötte őket, de most már az sem jellemző.
Édesapám mesélte, hogy ő egy kuvasz szőrébe kapaszkodva tanult meg járni.
At tény, hogy első kutyás gazdának nem ajánlanám,de nekem semmi gondom vele. Szófogadó, rendes kutya, pedig különösebben nem volt képezve.
A kis komondoromból pedig meglátjuk mi lesz, most még csak az elég ígéretes kategória. A pórázon sétálást még gyakorolni kell, és néha mintha süket is lenne. :) Legeli a kertben a málnát, fogócskáznak a macskával. Az erdőben meg a legszemtelenebb kölyökkutya címre pályázik éppen. :)

@Gildor Inglorion: Az enyémnek már megy az ül és a jutalomfalat is motiválja, csak ne mindig érti, hogy az adott utasítást neki miért is kellene végrehajtania, de azért megcsinálja.

@dongó: jaja... amikor mondok valamit, elkezdi megcsinálni, aztán vigyorogva visszafordul:
de most miért? :)

tóbiás 2009.07.30. 13:23:30
Én úgy vélem, hogy Laci nem mondott igazat neked.

A többi fajtához:
Pulink van (a mudi mellett), teljesen idegbeteg, úgy ugat, hogy attól kifut az ember a világból. Viszont hízeleg, mint egy macska. :)
Kuvasz mellett nőttem fel, szuka volt, egy darabig kennelben, utána megkötve(!!!), de rendszeres sétával. Elképesztően okos és jóindulatú kutya volt, és gyönyörű! Nagyon szerettük. Kisgyerekként bármit csinálhattunk vele, egyedül akkor morgott, ha kajálás közben piszkáltuk. Erről hamar le is szoktunk. Ő is rendszeresen lement a térképről séta közben. Idegen macskákra, mindenféle szárnyasjószágra halálos veszedelmet jelentett. Olyan buzgó házőrző volt, hogy fiatal korában a kert fölött átrepülő varjút megugatta. Ő is a feltartás technikáját alkalmazta házőrzésre. Egyszer egynapos távollét után a tornácon két halálravált, totál kimerült "régiségkereskedő" cigányasszonyt találtunk a tornácon. Kis kutyánk beengedte őket, de a kijutási kísérletet távoli mennydörgésre emlékeztető morgással akadályozta meg. Nem tudom, hány órája állhattak ott azok a nők... a tornácról se engedte le őket a kuvasz. Sajnos ez a kutya is rákban pusztult el, 11 évesen.
Komondor: a birtokot őrizte. Nagyon önálló eb volt, jókora kan. Békés jószág. Órákat feküdt az ölemben, míg ollóval vagdostam az összenemezesedett csimbókokat róla. Sajnos kiirtotta az egész baromfiudvart, majd amikor kezdte a borjakat zavarászni, fájó szívvel megváltunk tőle. Most az Őrségben őriz egy óriási tanyát. Ahol nincsenek (már?) baromfik és a vizsla haverjával is jobban lehet játszani, mint a borjakkal. :)
Vizsla: háromszor harapott meg kutya életemben, mindhárom magyar vizsla volt. Ebből kétszer teljesen érthetetlen volt az ok. Szerintem ennek a fajtának nagyon felhígult az állománya, ritkán látni szép izmos, nagycsontú, munkára is alkalmas alkatú példányt. Nem beszélve az agyukról....
Egy erdélyi kopóval nyaralni szoktam. Velük kapcsolatban Winkler vonatkozó írásánál nem lehet pontosabban leírni a leírandókat... A KUTYA.

@Arwen197: Azért harapós kuvaszra olvashattál itt pár ellenpéldát.

@Gildor Inglorion: Most az a legújabb szórakozása, hogy rájött, melyik kutya gazdánál van jutalomfalat és mindegyikhez szépen oda ül. Vagy ha látja, hogy a saját kutyáját jutalmazná, akkor Dongó beül közéjük. :) És lelkesen csóvál.
Egyik ismerősömnek volt egy komondora és egy fehér pulija (szép látvány). Ha részegen ment haza, nem engedték be a kertkapun. Volt, hogy 2 órán keresztül józanodott odakint, mire a kutyák úgy döntöttek, hogy mostmár minden rendben és nagy örvendezések közepette bemehetett a házba. :)

:) hát erre lett kitenyésztve, világvégén hangoskodni, birkák sarkát csipkedni, végzi a dolgát a kis drága. a kuvasz és komondorról írtak pedig pusztán előítélet, négyet ismertem közelről, rendesen funkcióba helyezett, kemény kézzel tartott tanyasi házörzők voltak, csak kettőt kellett lelőni bizonyos ésszerű okok, túlbuzgó és nem célirányos feladatvégrehajtás miatt. az nem olyan rossz arány. :D

@Arwen197: Hmm. 3 éves voltam, amikor hozzánk költözött egy kuvasz. Elég sok időt töltöttünk kettecskén, a világ legjámborabb kutyája volt (igaz, a látogatókat nem szerette)

Könyvek és honlapok százai igyekeznek eligazítani a kutyára vágyókat abban, hogy milyen célra, milyen kutyát érdemes beszerezni. Te, kedves szily, egy pesti házba terelő kutyát vettél és utána csodálkozol, hogy az terelő kutyaként viselkedik. Rossz hírem van: nem a kutya a problémás. Egyébként egyetlen magyar fajta sem neurotikus, még akkor sem, ha ezt csak poénnak szántad. Mindegyik viselkedése tökéletesen megfelel annak a célnak, amire kitenyésztették. A komondor maga a megtestesült nyugalom és kiegyensúlyozottság. Az tény, hogy a kuvaszok némelyike - tenyésztői hiba - öreg korára hajlamos a neurotikus tünetekre.

Hegyilány: csodálkozom is nagyon!:))
Leningrád és BB alias: Szüleim a 80-as években Puli tenyésztők voltak, rendkívül sok díjnyertes, csodálatos csavarosszőrű kutyát neveltek. Természetes, hogy kijártunk az éves kutyakiállításra, különböző vásárokra ahol mindíg a magyar fajták csoportjában voltunk, így sok ismerős gyűlt össze, szóval tudom miről beszélek.
Nekem 5 éves koromtól 12 éves koromig pulim volt (saját) és imádtam. Amikor pestről lementünk dömsödre kocsival a kutya képes volt utánunk futni, majd fél óra késéssel megérkezett Ő is az alsódunapart 42-be. Hidd el akkoriban az a kutya a lelkem másik fele volt. Na mindegy.
A kuvaszokról meg annyit, hogy kuvasz tulajok, tenyésztők mesélték a pásztoros, juhászos dolgokat, ezen felül, lehet, hogy szerencsétlen egybeesés, körülöttem nagyon sok embert kuvasz harapott meg. Családom több tagját is, többek között férjem az első randevúnkra úgy jött, hogy a fenekéből kiharapott egy darabot egy kuvasz. Romantikus vacsora közben vettem észre, hogy valami csorog a nadrágszárából, majd szóltam is neki és akkor láttuk, hogy a gondosan elkészített kötés átázott és már a gatyáján keresztül fojt a vér. Az a harapásnyom a mai napig megvan - bakker egy lyukat harapott a kutya a fenekébe!
Nem azt mondom, hogy minden kuvasz ilyen, de bennük van, bennük van....

Arwen: a ti kuvaxotok? :)

Amúgy engem harapott meg mindenféle kutya, de sosem az agresszió volt az oka, leszámítva egy nyomorult kis korcsot, de ott megtanultam, hogy többé ne fordítsak hátat.

Morgóm folyamatosan harapdál, de épphogy jelzi csak... ha unom, akkor elkapom a grabancát, és megrázom, vagyha már nagyon hiperventillál, mert annyira túlpörgött, akkor megmosom a fejét. olyankor nagyon csúnya lesz :D

tényleg nem szabad fürdetni őket? tény, hogy nem szereti a vizet, kivéve, ha a locsolóval harcol.

@Gildor Inglorion: Én néha szoktam fürdetni, mert a lakásba is bejár. A sima víztől csak hülyén néz ki (mint egy mexikói meztelen kutya), de a samponos mosástól szétjönnek a tincsek és olyan lesz mint egy bárányfelhő.

A Nagykörúton évekig találkoztam mudikkal, valamelyik házban laktak. Mindegyikük kedves volt mindig, eszükben se volt támadni.
Csak sajnáltam őket, hogy itt kell lakniuk.

@_benito: nekem nincs kutyám, de egyetértek.

Gildor Inglorion: Nem a mi kuvaxunk, az lett volna szép! :)))
Csak építész az istenadta és aznap felmért egy háznál és a kutyát nem kötötték addig meg. Drágám megállt a kapuban mert látta a kutyát, intettek neki, hogy jöjjön csak nem bánt az, Ő meg belépett. Elment a kutya mellett, majd az hátulról rákapott! Elég gáz!
De a randin okozott némi vigyorgást amikor megkért, hogy segítsek kicserélni a kötést....gondoltam na..de gyenge próbálkozás, aztán második vigyorgás mikor láttam, hogy mennyire készült....., gézlap vagy 12db azon ragasztócsík, felette nejlon - hogy a vér ne szivárogjon át, majd ez a nejlonos csomag odaragasztva a bőréhez. Jól nézett ki mit mondjak, ennek már 6 éve, azóta is ezen röhögünk!:))

Nekem van kuvasz is és egy 10 éves mudi is.

Sajnos a mudiról elmondottak sok mindenben igazak, de ehhez az kellett, hogy kicsit elrontottuk a nevelését, "hagytuk kibontakozni az identitását", azaz nem igazán neveltük. Így persze 10 évesen nehezen lehet már változtatni, mindenesetre nagyon szófogadó, azonnal abbahagyja, ha rászólok. Hihetetlen intelligens és nagyon szófogadó, ezt mindenki leírta már, talán annyit tudok még hozzátenni, hogy a gazdán csüng és állandóan a feladatot várja. Önbizalma hatalmas, az enyém is rendszeresen sokkal nagyobb kutyáknak ment neki tüzelési időszakban, egyébként a légynek sem ártana. Puma agresszívitása szerintem félelemre vezethető vissza, ha sokat van emberek társaságában, gyorsan feloldódik és már nem harap.

A kuvaszokkal kapcsolatban rengeteg rémtörténet kering, többnyire olyan emberek terjesztik, akik soha nem is láttak kuvaszt. Házörzőnek meg páratlan.

Nálam volt és van öreg kuvasz is, mindegyik egytől egyig igazi családi kutya, imádják a családot, nincs velük semmi probléma. Egyszer harapott meg az egyik, de az teljesen érthető volt, én voltam a hibás: a halott kicsényét akartam elvenni alóla. De ez se volt igazi harapás, inkább erősebb figyelmeztetés.

Persze irónia, de "különös fényt vet a régi magyarokra" szöveg elég sértő. Milyen fényt vethet a régi angolokra, hogy kitenyésztették a bulldogot?:D Vagy a németekre a törpe pinscher?:) Vagy a brazilokra a rabszolgavadász fila brasileiro?

sirasok.blog.hu/2009/07/30/az_osi_magyar_kutyafajtak_legendaja

" míg a másik serpenyőben mindössze 2, többé-kevésbé normális és kedves kutya (vizsla és erdélyi kopó) csóválja a farkát."

"többé-kevésbé" ? Hülye vagy haver? Láttál te valaha vizslát?
Hülye vagy te, inkább többé mint kevésbé!
No meg specializálódott kutyákról mondsz véleményt. Hi a francra kellene egy kuvasz ha nem arra hogy támadjon, amikor egy nyáj őrző kutyának lett kitenyésztve?
Esetleg te olyan agyatlan vagy aki kecskével akarsz káposztaföldet őriztetni?

@hegyilany: "Vizsla: háromszor harapott meg kutya életemben, mindhárom magyar vizsla volt. Ebből kétszer teljesen érthetetlen volt az ok. Szerintem ennek a fajtának nagyon felhígult az állománya, ritkán látni szép izmos, nagycsontú, munkára is alkalmas alkatú példányt. Nem beszélve az agyukról...."

Na a te agyadról ne is beszéljünk, ha te még normális vizslát nem láttál. Egyzser menj el egy vizslatúrára, ahol száz vizsla küzütt mászkálhatsz, úgy hogy egy karcolás nem esik rajtad.
Talán nézd meg a fekvovizsla.blog.hu te idióta!

Nekünk két (teljesen különböző lelkivilágú) pumi után jelenleg egy másfél éves komondorunk van, és egy angyal, annak ellenére, hogy néha kifejezetten idegesítő, hogy egyáltalán nem fogad szót, de látszólag még csak meg sem hallja, hogy szóltunk hozzá.
(Ez főleg olyankor fordul elő, mikor az úton keresztben áll, és nem lehet tőle közlekedni)
Egyébként felfalja a málnát, a cseresznyét, a diót és a szőlőt is, de még az egresbokrokat is megdézsmálta, pedig azok szúrósak lehettek.
A seprűt kölyökként ő is szétcincálta, de egyáltalán nem olyan nyugis (talán csak még nem az), mint ahogy minden fórumon olvasható róla. Ha gazdiék megjelennek, úgy ugrál, mint egy feltűnési viszketegségben szenvedő szöcske, körbetekeredik az ember körül, lelkes, és alig várja, hogy játsszunk üldözőset, vagy rongycibálást. Továbbá imádja a fogai közé venni az ember kezét, és csak menni utána, akárhová is menjen az illető (Igaz mindezt a családnak tartja fent XD)
Nekünk csupa jó tapasztalatunk van a magyar kutyákkal.

Na és mi van Kiflivel, a kis szálkás szőrű tacsival? Vagy nem jól emlékszem rá?

Kedves Szily!

Amit leírtál a kutyádról, szóról-szóra igaz. Egyetlen apró szépséghibája van csupán: ezek nem a MUDI, hanem a teljesen NEVELETLEN, abszolút HOZZÁ NEM ÉRTŐ GAZDI kutyájának jellemzői. (Ha a mudi olyan neurotikus, kezelhetetlen kutya lenne, mint amilyennek leírtad – tekintve, hogy munka(!)kutya – mára aligha létezne a fajta.)

Az, hogy 3 hónapos korban került hozzátok, nemhogy nem volt későn, sőt éppen hogy előnyös volt, hiszen egyrészről sokkal könnyebben lehetett pl. szobatisztaságra szoktatni, másrészről – tekintve, hogy az anyaszukák általában 3 hónapos kor körül választják el végleg a kiskutyákat – élettanilag pont ideális volt.

(Én vettem már 9 hónapos kant, egy hét alatt megtanulta a helyét. Ráadásul ehhez semmilyen büntetést (verés, ordítozás, kikötés, stb.) nem kellett alkalmaznom, csupán oda kellett figyelnem, és a megfelelő időben a megfelelő választ kellett adnom a próbálkozásra. ((Kertes családi házban lakván éjfélig időnként ki szoktam menni az udvarra ózonizált hegyi levegőt szívni. Egyik este – szükség okán – egy bokornál „könnyítettem magamon”, amikor észrevettem, hogy az új kan „felülírta a nyomomat”. Másnap este direkt megismételtem a „műveletet”, azzal az apró különbséggel, hogy néhány csepp után félbehagytam, majd „harcra készen” vártam a fejleményeket. Rövid szaglálódás után megismétlődött az előző esti koreográfia. Akcióba léptem, és szép nyugodtan a fejétől a farkáig megszenteltem őkelmét. Mintha a tüzes istennyila csapott volna bele, úgy ugrott arrébb. Harmadik este hasonlóan jártam el, majd pár csöpp után ismét vártam. Rövid szaglálódás után leült mögém, és várt. Azóta egyszer sem próbálkozott hasonlóval.))

A mudi is kutya. Márpedig a természetben a kutyafélék – néhány ritka kivételtől eltekintve (pl. barna hiéna, sakál) – általában nagyobb falkában élnek (bár szigorúan véve egy szülőkből és gyerekekből álló kis család is falka), amelyen belül igen szigorú hierarchia uralkodik. Aki ezt nem veszi figyelembe, soha nem lesz egyetlen kutyának sem a gazdája. A kutya számára ugyanis – elvileg - a gazda a FALKAVEZÉR, aki eldönti mit kell, illetve mit nem szabad csinálni. A falkavezéri mivolt kialakításának meg vannak a fogásai, amit pl. kutyaiskolában, vagy akár könyvekből is el lehet sajátítani.

Az én mudijaim nem ugatnak, mint az őrültek, pusztán addig jeleznek, amíg akár szóval, akár tettel (pl. ha csöngetnek, és bent vagyunk a házban, amikor meghallják a belső ajtó csukódását, attól kezdve elhallgatnak) nem jelezzük, hogy észleltük. Attól kezdve csöndnek kell lennie. Ha nincs, azonnal beküldöm a renitenst a házába, ami számára a legnagyobb büntetés, hiszen ezzel „kirekesztem” a falkából.

Az én mudijaim engedély – vagy jogos indok – nélkül nem mennek ki a nyitott kapun sem, mivel tudják, hogy az azonnali büntetést von maga után. (Néhány hónapja „bio fűnyírókkal” nyírjuk az utcán a füvet. Valamelyik kapu résnyire mindig nyitva van, hogy a kuttyok vigyázhassanak a bürgékre. Ez alatt mindössze 2 (kettő) alkalommal mentek ki engedély nélkül, viszont JOGOSAN. A mudik különbséget tudtak tenni a simogató gyerekek, az érdeklődő felnőttek, más szaglálódó kutyák, és a valódi veszély között: amikor egy embertársunk – a résnyire nyitva hagyott kaput rossz szögből látva nyilván teljesen véletlenül kétszer is - úgy gondolta, hogy a harci kutyája ((szándékosan nem írok fajtát)) számára az a legjobb kiképzési mód, ha ráengedi a legelő birkákra, akkor viszont mint a nyíl, úgy támadták és futamították meg a neveletlen ebet, majd az első füttyre visszajöttek.

Az én mudijaim – bár naponta kétszer sétáltatunk - soha senkit – természetesen az idős néniket sem – nem támadtak meg, nem csattogtatják a fogukat senki bokája-térde körül. Igaz, hogy megtanítjuk őket sétálni: az első pár alkalommal mindig vagy az anyjukkal, vagy egy másik – a rangsorra sokat adó – kutyával ikerpórázon visszük ki, akik morgással – esetleg egy-két harapással - nagyon gyorsan megértetik velük, hogy mit nem szabad csinálni. (A „sárkányeregetés” speciel ismeretlen fogalom nálunk.)

Sorolhatnám még a különbségeket, de ahogy száz szónak is egy a vége, úgy a kutya és a gazda viszonyának is egyetlen alfája és omegája van: ki a falkavezér?! Ez dönt el mindent. A mudi egy több évszázad alatt kitenyésztett pásztor(ezen belül terelő)kutya. A munka során soha sem volt, és most sincs helye az alá-fölérendeltségi viszonyok átírásának, mert akkor nem működne a dolog. Mivel hihetetlenül okos, intelligens és könnyen tanuló fajta, így alkalmazkodni tudott az eredetitől eltérő kívánalmakhoz, így pl. kiválóan megfelel hobbikutyának is, de ez sem változtat a genetikailag belekódoltakon, legfőképpen azon, hogy továbbra is – immáron kutya helyett – (ember)falkában él, amit tetszik - nem tetszik nekünk is figyelembe kell venni.

Sajnos országunk történelme a mudi-állományon is nyomot hagyott, így kétségtelen, hogy a gondos tenyésztés ellenére ma még a „beltenyésztettség” sokszor nagyobb a kívánatosnál (0%). Ennek ellenére nyugodtan kijelenthetjük, hogy idegrendszerét (is) tekintve a mudi nemhogy nem rosszabb pl. a” Társasági kutya. lap. hu” oldalon található bármelyik fajtánál, netalán jobb is. (A beltenyésztés sokszor kívánatos, és elkerülhetetlen is, ha valamilyen tulajdonságot erősíteni szeretnénk!)

Végezetül néhány szót a kiválasztásról: Mai időhiányos világunkban sajnos a kutyát keresők (sem) általában nem szánnak elég időt a kutya kiválasztására. Megéri órákat beszélgetni a tenyésztőkkel, és érdemes megfogadni a tanácsukat is, mivel ők ismerik az alom minden kutyáját, és általában sokkal jobban meg tudják ítélni, hogy melyik való arra, amire keressük. (Ahogy egy autó kiválasztásánál is először azt kell eldönteni, hogy mire is akarjuk használni, ugyanúgy a kutya kiválasztásánál sem megkerülhető szempont, milyen feladatra, illetve hova szeretnénk a család újabb tagját. Egy lakásba általában megfelelőbb egy nyugodtabb vérmérsékletű kutya, mint egy olyan – első látásra jobban tetsző – örökmozgó, aki a látogatásunkkor jobban „produkálja” magát.

A fentiekből alighanem kiderült, hogy - több mint 40 év után – egy cseppet sem vagyok elfogult a fajtával szemben. Éppen ezért nem foglalkoztam a más magyar fajtákkal kapcsolatos – némileg ismerethiányra utaló – megjegyzésekkel. Ha a szomszédokkal társadalmilag jobban elfogadott kapcsolatra törekszel, és valóban a GAZDÁJA szeretnél lenni Pumának, akkor akár a Netboard.hu mudis fórumán, akár az iwiw Magyar Kutyafajták Klubjában (véletlenül 2 mudi tenyésztő és egy mudi gazda állatorvos is válaszol a feltett kérdésekre) segítséget kaphatsz.

„Mudibaráti” üdvözlettel.

PS:
A túlzásba vitt irónia nem mindig előnyös.

Uhh.

Van pumink. Kettő már csak, volt, hogy huszonnégy. Minden kutya különböző. Nem állatcsoport, hanem külön állatok. Ez abból látszik, hogy nem nőttek össze.

@mn8931: De. Elfogult vagy. Nagyon. Részben a saját kutyáiddal, részben a fajtával ("-...az én mudijaim...-"). Ez van, tenyéssz kutyát, szép szakma az. A marketing is, csak aki nem ért hozzá, az ne csinálja, mert kiröhögik.

Észosztás, az van...

Mindenki a maga kutyájának a kovácsa.

Egyszer háznézőben bementem hetedmagammal egy óriási falusi portára, ahol egy álmos pumi üldögélt középtájt. Amikor bementünk a kutya odajött, egyesével megszaglászott minket, majd visszült az őrhelyére és úgy tűnt, tudomást sem vesz rólunk. Megnéztük a házat, körbesétáltunk az udvaron is, majd elindultunk kifelé. Félúton a kapu felé vettük észre, hogy a kuty szabályosan összeterelt minket de olyan ügyesen, hogy mozdulni sem tudtunk. A gazdi jót kacagott, aztán egy intéssel elküldte a kutyát, aki szó nélkül visszaült a helyére.
Azóta tisztelem igazán a kutyákat. :)

Van valamelyik doktévén kutyanevelős műsor.
Ajánlom.

@belekotty: Idióta az, aki így reagál.

Nem azt írtam, hogy nem láttam normális vizslát, hanem hogy kevés szép és nyugodt vizslával találkozom. Ha te ilyen közegben mozogsz, szerencséd van.
Én is ismerek remek, okos, nyugodt dolgozó vizslákat. És ismerek neurotikus, nyüzüge testű harapósakat is.
Azt sajnos be kell látni, hogy egy időben a magyar vizsla nagyon divatos kutya lett és ez azzal jár, hogy megjelennek a korábban már említett "kutyagyárosok" (ne nevezzük őket tenyésztőknek). Ennek az eredményei azok a szerencsétlen túltenyésztett jószágok, amelyekből kettőhöz nekem is volt "szerencsém".
Hidd el, nem a három vizslaharapás alapján alakítottam ki a véleményem. De ismerek két olyan három generáció óta vizslás családot, ahol állandó téma, hogy a mennyire nem könnyű szép, erős, nyugodt vizslakölyköt szerezni...

Amúgy ha a vizslák fele olyan idegbajosan reagálnak a nekik nem tetsző dolgokra mint egy vizslás (te), akkor már értem, miért harapnak a vizslák. :)

@_benito:
Ezt nagybetűkkel kéne az égre írni, mert nekem már elkopott a szám, annyit mondtam!!!

@mickeyknox:
hát pedig de.

@Bozdurgán:
erre nincs bizonyíték

@Demetriosz: Ugyanolyat, gondolom.

Póráz nékül, Spektrum

biztos mondták már előttem páran, de: tanítani. különben esélyes, hogy úgy jár, mint szegény kifli. még gimnazista koromban volt egy családi kutyánk, akivel szintén pont ez lett: szökdösős volt (= baromira nem lett megnevelve), aztán egyszer csak elütötték, ráadásul karácsonykor.

most van saját kutyám, ugyanaz a fajta, de kiskorától klikkerezünk, csak jutalmazással tanítás, semmi büntetés: póráz nélkül sétálunk a belvárosban, megáll a járda szélén, nem kóstol meg mindenféle undorító dolgot az útszélről, mindig odajön, ha hívom, sőt mostmár a macskákra is csak lemondó nézéssel reagál (az utóbbit elérni nem volt egy egyszerű kör :D)

szal ha jól számolom, puma most 9 hónapos, pont iskolaérett, a népszigeti suliban pár hét múlva kezdődnek az őszi tanfolyamok, hajrá :)

Ó hát nem elrontottam? Imola a "csajod" (id. tőled) neve. Megint kikötött a budin a Kitolás 2., újraolvasom, s onnan ugrott be.

Nekem is egy mudim van. Sokáig ő is ilyen volt, hívtunk egy kutyakiképzőt, két alkalommal kellett eljönnie, azóta végtelenül nyugodt, barátságos kutya. Városban lakunk, igaz, kertes házban, de nem ugat feleslegesen, az utcában lakó embereket felismeri és nem ugatja meg, az éjszakát pedig végigalussza. Anyukám egyszer megfigyelte, hogy jött a kukás autó, a mudi pedig szó szerint a fülére szorított mancsokkal aludt tovább! A környéken az emberek imádják, bárki megsimogathatja. Mi lenne, ha hülyeségek írása helyett inkább megnevelnéd?

Én is a magyar kutyák pártján állok, de sajnos be kell, hogy valljam, hogy a cikkírónak igaza van. Nekem pumihoz volt szerencsém, de ... inkább hagyjuk, a cikkben minden benne van. Persze kint tanyán, szabadon lehet,hogy tényleg a komondor, meg a puli a jó választás, de most már kezdem érteni, hogy miért tart mindenki német juhászt. :-)

Üdv!

Nem olvastam végig az összes kommentet, lehet, hogy valaki már megkérdezte, de az utolsó bekezdés első mondatában pumi helyett nem mudit akartál írni?

Nem mintha kimondottan értelemzavaró lenne, csak egy kicsit elbizonytalanodtam.

Jó a poszt.:)

@BéKa: "létszíves" muhaha.
bocs, pedig nem szoktam nyelvnácizni, de én még ezt a szót nem láttam ilyen szarul leírva.

ezek után sajnos már nem tudom komolyan venni, amit írsz.
bocs.

@mn8931: " Egyik este – szükség okán – egy bokornál „könnyítettem magamon”, amikor észrevettem, hogy az új kan „felülírta a nyomomat”. Másnap este direkt megismételtem a „műveletet”, azzal az apró különbséggel, hogy néhány csepp után félbehagytam, majd „harcra készen” vártam a fejleményeket. Rövid szaglálódás után megismétlődött az előző esti koreográfia. Akcióba léptem, és szép nyugodtan a fejétől a farkáig megszenteltem őkelmét. Mintha a tüzes istennyila csapott volna bele, úgy ugrott arrébb. Harmadik este hasonlóan jártam el, majd pár csöpp után ismét vártam. Rövid szaglálódás után leült mögém, és várt. Azóta egyszer sem próbálkozott hasonlóval."

TEJÓISTEN! ORVOSLÁTOTTMÁR???????

Én egy 1 éves kan mudi gazdája vagyok és MINDEN ponton cáfolni tudom ezen állításokat. Rettentő jó jelzőkutya, azonban nem vakmerő. A gazdi az első számára, és ha szólok hogy ne ugasson nem is teszi. Nagyon pici korban kell következetesen irányt mutatni neki. A gyerekeket imádja. A falkához tartozó cicákat is elfogadta sőt rendkívüli kapcsolatuk van, azonban az idegen cicákat elkergeti a birtokról. Alkalmazkodóképessége is rendkívüli. Ha buli van akkor bulizik velünk, ha szieszta van akkor abban partner, ha játék akkor abban verhetetlen, viszont ha azt mondom, hogy ennyi, akkor elfogadja. 1 kutya alapján nem szabad kategorikusan leírni egyetlen fajtát sem, hiszen mint az embernél is, fontos az idegrendszer, a körülmények és legfőbb a nevelés.

@FlybyWire: Rám minden kisgyerek sír, ha meglát. Pedig jó ember vagyok, szerintem...

Cáfolom a mudikkal kapcsolatos általánosítást és remélem senkit nem riasztott el ez a blog, hogy ezt a csodás kutyafajtát válassza! Én kicsit meginogtam ennek a cikknek az olvasása után, de szerencsére mégis hoztam egy kölyök mudit a házhoz. A tömör véleményem: a mudi határozott, következetes gazdit igényel és sokat kell vele foglalkozni, de rettentő gyorsan tanul. Azt is aláírom, hogy nem való mindenkinek ez a fajta, ezért látogasson meg egy tenyésztőt vagy mudi tulajdonost mindenki aki szeretne mudit, mielőtt hazavinne egy kölyköt és hatalmasat csalódna, mint a fenti cikk írója.

Hibás a cikkben - hogy a komondor nem harapógép. Mindenki bejöhet, de kiengedni senkit sem hagy a telekről.

Mindig volt kutyám, kutyánk.Most közép pulink van. Ősei még juhokat őriztek. Nincsenek papírjai. Viszont a tulajdonságai páratlanok. Én csak törpekomondornak hívom. Fantasztikus! Félelemérzet nincs benne, öblös a hangja (nem a törpepuli sikongás), senkit meg nem harapott és tudom, hogy nem is fog soha. Viszont nem lehet nem komolyan venni. Volt amikor megtaszajtották a farát lábbal, mert nem engedte ki a hívatlan vendéget. Erre mellmagasságig pattogva komolyan csattogtatta a fogait, amíg oda nem értem. Az illető már levette a dzsekijét, a karjára tekerte és közben -ez nem igaz, ezt nem hiszem el szöveget mondogatta. :) Soha ki nem szökött. Soha semmit nem rágott meg. Kölyökként kapott egy ócska cipőt, ez a tied ezt rághatod szöveggel és nem nyúlt a többihez. Idegennel nincs bizalom, a ritkán jövő rokonokkal is fokozatosan kell összebarátkoztatni (2-3 látogatás). Viszont, aki tisztelettel viselkedik vele és rajtunk is látja, hogy szívesen beszélgetünk vele azt még az utcán is elfogadja. Teljesen együttműködik velünk. Háziállatot soha nem bántott, sőt megmenti őket. A nyulak dobbantanak, ha nyest, görény, róka jár és már rohan is őrizni. Ételt, húst, bármit nyugodtan ott lehet hagyni, soha nem nyúlna hozzá. Megtanulta, hogy nem szabad. 2-3 alkalom után megtanul bármit (pl ülni, feküdni, ...) és soha nem felejti el. Viszont nem egy báb, hogy értelmetlenül bármit megcsinálna többször egymás után. Persze, ha erőltetem megteszi, de látom rajta, hogy hülyének néz.
Teljes a kölcsönös bizalom. Anélkül nem megy.
Szerencsére még találni jó idegzetű magyar kutyákat, csak kicsit menni, tenni kell érte. (Csak magyar kutyáink voltak, ingyen sem kéne más.)
Felelősen kell kutyát választani.
Kertesben élünk, de vallom, aki egy héten legalább 3X nem tudja megsétáltatni a kutyáját, ne tartson, mert keserves lesz mindkettőjüknek.
Nincs még egy ország, ahol 9 ősi kutyafajta meredt fent.