A móka úgy tűnik örökké tart.
A napokban két posztot írtam (ezt, majd eutána ezt) arról, hogy az Indexen a szellemi tulajdon ellopása témájában vendégpublicisztikát író Jeszenszky Zsolt valójában egy, a wired.com-on megjelent vezércikk alá írta a saját nevét, miután az eredetit némi saját szöveggel kiegészítette. Egy kevés szolid nyomozgatás árán kiderült, hogy Jeszenszkynek a zenekiadók nemzetközi jogvédő szervezete, az IFPI sajtóosztálya küldte el a kérdéses cikk linkjét, ő meg - nem egészen érthető módon - azt hitte, hogy a Wired vezércikke valójában az IFPI saját közleménye, ezért lefordította azt. A vicces ügy egész nagy érdeklődést keltett, rengetegen olvasták és kommentálták. Alant olvasható Jeszenszky Zsolt válasza, amit azért is érdemes végigolvasni, mert olyanok vannak benne, hogy "A net-es fórumozók szellemi szintjét, kulturáltságát, szocializáltságát nyilván nem kell külön bemutatni senki számára".
Megszólítottként annyit reagálnék, hogy
1.) igen, az "incorrect" szót valóban félrefordítottam, persze nem szándékosan, hanem a sietség miatt. "helytelen" vagy "hibás" lett volna a jó fordítás. A dolgot később sem vettem észre a nagy pörgésben, most igen, elnézést érte, de az egész ügyet ez szerintem nem befolyásolja.
2.) azt, hogy "súlyos csúsztatás"-e, hogy azt írtam, az IFPI levele elítéli Jeszenszkyt, azt döntse el mindenki maga, miután elolvasta az eredeti levelet, szerintem elítéli.
Ami a kommenteket illeti, tényleg volt köztük egy rakás gusztustalan, a Jeszenszky apját gyalázók különösen, a zsidózókról nem is beszélve. Ez valóban undorító, de aki a nyilvánosság előtt mozog, annak az ilyesmit szerintem ki kell bírnia. Én is rengeteg ilyesmit kapok, ez vele jár, amitől persze nem lesz ízlésesebb. De ne én beszéljek, íme a válaszlevél:
A "kalózok nagyképűsége" után: a kalózok álszent pofátlansága
Az elmúlt napok minden bizonnyal egyik legnépszerűbb témája az Index-en a "jogvédő, aki cikket lopott", s a legtöbbet említett név bizonyára az enyém. (A második apámé, erről később.) A sztori röviden: A Svédországban működő kalózoldal, a "The Pirate Bay" perében született elsőfokú ítélet kapcsán "olvasói levél" formájában írás jelent meg tőlem az oldalon, ecsetelve, hogy miközben az oldal üzemeltetői éveken át hangosan mutattak fityiszt (bloggerek,
tesssék, szét lehet szedni ezt a szinesztéziát is) a zene- és filmiparnak, büszkén vállalva kalóztevékenységüket, a per során egy egészen más attitűdöt felvéve ártatlanságukat hangsúlyozták, egyrészt azzal, hogy az illegális tartalmakért nem ők, hanem az azt feltöltő felhasználók a felelősek, másrészt azzal, hogy ők valójában csak
szóvivők/rendszergazdák, stb., és igazából semmi közük az egészhez. A művészek, alkotók jogait védő állásponttal megjelenni a magyar netes kalózok legkedveltebb gyűjtőhelyén már önmagában az oroszlánbarlangba bemenő és a vadállatot gátlástalanul szemenbökő, bátor és vakmerő cselekedet volt - az azonnal érkező anyázó kommentek ennek ékes bizonyítékai.
Szily László és Bede Márton igen elismerendő oknyomozással kiderítették azonban azt is, hogy a leközölt írás egy része nem tőlem származik. Ez tény: a zeneipar nemzetközi szervezetén belül, a született ítélet kapcsán köröztetett anyagok között szerepelt, s ezen anyagok felhasználásával, azok jelentős kiegészítésével íródott meg a cikk. Sajnálatos módon azonban a kapott anyagok között szerepelt egy, a nemzetközi online sajtó egyik népszerű termékében megjelent tárca, mely nem a zeneipar szervezetétől származott, hanem a lap saját írása volt, s sajnos ez elkerülte a figyelmemet. A tévedés teljes mértékben az enyém, és a más szellemi termékének nem szándékos jogosulatlan
felhasználása ettől még megtörtént és helytelen. (Nem úgy, mint egyesek számára a szándékos, de erről is később.) Természetesen a londoni központtal is tisztáztuk azóta az esetet, akik erről tájékoztatták az Index szerkesztőségét.
Szily László írásában a londoni kolléga levelét engedély nélkül közölve, abban egy súlyos csúsztatást és egy minden bizonnyal szándékos (angol tudása ugyanis egyébkét kifogástalan) félrefordítást eszközölve folytatta lejárató gyűlöletkampányát, valószínűleg kéjes örömmámorban afölött, hogy egy jelentős pofont tud bevinni ezzel a jogvédőknek, különösen egyik élharcosuknak, kvázi "nagyvadat lehet lőni". A lemezkiadók nemzetközi szervezete részéről ugyanis semmiféle elítélés nem történt, ahogy azt a blogbejegyzés címe sugallja, és a "helytelenül szerepeltetik a cikk szerzőjeként" ("incorrectly shown as being authored by Zsolt Jeszenszky") helyett az "inkorrekt módon" fordítás szerepel, kihasználva az angol szóban lévő dupla lehetőségeket. (Ezt még a kommentelőkk között is észrevette és nehezményezte valaki.) Mindez természetesen nem ment föl engem a hiba alól, még ha az pusztán figyelmetlenségből született, és valóban megengedhetetlen "bénaság" volt nem odafigyelni, amiért elnézést is
kértem.
A legfelháborítóbb elem mégis ezután következik. A Szilyt követő droidhadsereg ezerrel rácuppanva a témára, azóta is ontja magából a kommenteket, amelyek a tárgyi csúsztatásoktól a sima alpári, primitív megnyilvánulásokon át a személyeskedésig és nem csak a sörrel való leöntéssel, hanem a kinyírással való fenyegetésig is mozognak -
természetesen a billentyűzet biztonságos anonimitása mögül. Sőt, többen már hamisan az én nevemben kommentelnek, sőt, apám, Magyarország egykori külügyminisztere nevében is, és mindkettőnket folyamatosan osztanak a "bölcsek". Ami persze, rendben van, az ember közreszerplőként vállalja is mindezt, de az ő belekeverése mindebbe annyira a legalja-szánalmas kategóriába esik, hogy ezt szintén néhány (sajnos nem sok) kommentelő is megjegyezte.
S a másik arcpirító elem abban, ahogy a droidok fennhangon kikelnek a "cikklopás" ellen, hogy közben rendre melldöngetve meg is jegyzik, hogy akkor most ennyi meg annyi zenét meg filmet mennek letölteni innen vagy onnan, és hát úgyis ezt csinálják, tudják ők már a torrent-nél is jobb megoldást a zenelopásra, és az egész alkotói ipar
kapja be. Teszik ezt álszent farizeusként kikelve egy valóban helytelen, de nem szándékos jogosulatlan felhasználás miatt (amitől egyébként senki sem károsult), eközben szándékosan, az alkotókat súlyosan megkárosítva, esetenként bűncselekményeket is elkövetve, ingyen jutnak hozzá és tesznek mások számára elérhetővé jogvédett tartalmakat, az alkotók hozzájárulása és a munkájukért való fizetség teljes hiányában.
A net-es fórumozók szellemi szintjét, kulturáltságát, szocializáltságát nyilván nem kell külön bemutatni senki számára, egymásra licitáló primitív megnyilvánulásaikban a legszomorúbb azonban az, hogy egy egyébként kiváló tollú újságíró ezt a mentalitást erősíti és gerjeszti, s az "establishment"-tel való minden bizonnyal öröklött szembenállása, s az ennek kiélésében érzett örömmámora olyan típusú gondolkodásnak, viselkedésnek nyit teret, sőt, inspirál, amely az alkotók megkárosításán, a lopás büszkén vállalásán is messze túlmenően az ország általános morális állapáról igen szomorú képet fest. Végezetül és újra: a nem szándékos hiba természetesen az én saram, a
MAHASZ-nak ehhez semmi köze, s az iparág számára rendkívül fontos eredmény felett érzett eufória nem lehet ok arra, hogy - akár figyelmetlenségből is - mi magunk kövessünk el, akár magánemberként is olyan cselekedeteket, még azok legenyhébb eseteit sem - amelyekkel szemben épp fellépni próbálunk. A hibáért én elnézést kértem, kíváncsi
vagyok, mikor teszik mindezt azok, akik nap mint nap "nyúlják le" alkotók millióit büszkén és dacosan. (A választ tudom.) Bizonyára nem az enyém lesz az utolsó szó ebben a témában, a bölcs cikkek és kommentek még folynak majd tovább. Kicsit visszaadta azonban a valódi sajtószabadságba és a gyengébbek jogainak biztosításába vetett
hitemet az, hogy Önök, kedves olvasók, ezt most az Index-en elolvashatták. Köszönöm.
tisztelettel,
Jeszenszky Zsolt
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
